Június közepén lesz a premierje a Puskás mjuzikelnek. Örömteli dolog lesz ez végre, magunk mögött hagyjuk ezt a nyomorúságos évet, a blokádot, a vírusokat, tekinthetjük a bemutatót az újrakezdés koronázó (hehe) ünnepének.

A nagy ünneplés közepette azért hangsúlyozni kell egy két dolgot, nehogy feledésbe merüljön.

Azt, hogy nagyon sokat köszönhet az ország, sőt az egész világ Taksonynak.

Miért is? Mert Öcsi bácsi apukája (id. Purczeld Ferenc feleség: Bíró Margit), aki maga is focista volt (1929 a Kispest AC játékosa) a taksonyi grundokon rúgta a fűzős bőrlabdát. Azon majd összeveszhetünk, hogy melyiken a Marestli tónál ahol most a játszótér van, vagy a régi temetőnél ahol most a víztornyok állnak, vagy a szérűskerteknél a mostani Rózsa utcában. 

Történhetett ez úgy, hogy az Öcsi bácsi apukájának apukája (id.id. Purczeld Ferenc feleség: Schubert Karolina) kiköltözött Soroksárról Taksonyba, ahogy sokan tették ezt abban az időben. De lehet, hogy már a dédapja (Purczeld Mátyás feleség: Lisztl Anna) is itt lakott, ki tudja. A lényeg, hogy Soroksárról származtak az ősök, de Taksonyban élt egy vagy két generációt a Purczeld család egyik ága, amelynek legékesebb hajtása Puskás Ferenc volt.

A történelemben úgy szerepel Öcsi bácsi, hogy egy taksonyi sváb lakatos és egy kecskeméti földműves család lányának (Bíró Margit) első szülött fia, aki 1927. április 1.-én született, de az anyja próbálta 2.-ra anyakönyveztetni, nehogy azért csúfolják a porontyot, mert bolondok napján született.

Nem kellett volna a mamának kavarnia a dátumokkal, Öcsi bácsi így is úgy is bolonddá tette a futballt és az egész világot.

Taksonyban a nagyszülők otthon csak svábul beszéltek, de nem ezért költöztek be id. Purczeldék 1929-ben a kétéves Öcsivel Kispestre, hanem mert beindult az apa karrierje; Kispesten a vágóhídon mázsamester lett és mellette borellenőr. Azt tapasztalatból tudjuk, hogy az alkohollal való foglalatosság minden taksonyinak a vérében van, ezért kiemelkedően alkalmas volt a feladatra. Amellett, hogy a kocsmákat járta, ellenőrizvén a minőséget, félprofi labdarugó állást is kapott a várostól. 1937-ben mikor edzői vizsgát akart tenni javasolták neki, hogy vegyen fel valami normális nevet, és felejtse el ezt az egész sváb virtsaftot, legyen olyan, mint egy rendes magyar ember. Így lett az Öcsi bácsi apukája Puskás és így lett a fia Puskás Öcsi.

Puskás Öcsi életútját mindenki ismeri, sztorizhatnánk róla órákat, csak annyit szerettem volna, hogy emlékezzünk az ősökre és arra ki honnan indult.

Annyit értek a focihoz, mint az irodalomhoz és a politikához. Egyszóval, nagyon értem és nagyon tudom a dolgokat, ahogy mindenki más. Ezért néha eltöprengek azon, hogy mennyi közünk van ahhoz a szemüveg nélküli bácsihoz, akinek szobra van az óvoda előtt? 

Talán Puskás Öcsi több virágot kapna.