Történt ez 1835-ben amikor Rhédey Klaudia grófkisasszony megpillantotta a snájdig Sándort Württemberg hercegét a bécsi hippodromban. Bele is szeretett a kackiás bajszú fiúba az első pillanatban, nem is tudván kivel van dolga.

A fiú szülei, ahogy ez már a sváb szülőknél lenni szokott, nem akarták menyüknek a lányt, mert rangon alulinak tekintették, a lány szülei, ahogy ez már a magyar szülőknél lennie szokott, a fiút nem akarták vejüknek, mert nem tudott magyarul.

A fiatalokat nem hatották meg az ósdi beidegződések, ahogy ez lenni szokott, és összeházasodtak. Született egy fiúk és ők magul sem gondolták mire fog kifutni ez a románc néhány száz év múlva.

Nem adatott sok boldog idő nekik, hat évig éltek házasságban, amikor egy végzetes lovaskocsi balesetben meghalt a Klaudia.

Ő nem a szeretőjével menekült a papparazzik elől, hanem férjéhez tartott szíve alatt egy magzattal, de amikor a lovaskocsi felborult a Graz felé tartó úton olyan súlyosan megsérült, hogy néhány napra rá elhunyt.

Tragikus története kísértetiesen ismerős azokból a híradásokból, amiket a 1990-es évek közepét láttunk az újságokban, televízióban. Egy herceg rangon aluli felesége egy párizsi alagútban autóbalesetet szenvedett.

De nem is ezekről a szomorú dolgokról akartam írni, hanem arról hogy a brit király talán tud céplázni vagy ismer egy-két marosszéki táncot?

Biztosan, mert benne van a vériben.