Nem nagyon hittek az elején a Friciben. Anyukája már negyvenéves volt mikor férjhez ment a húsz évvel fiatalabb sváb Staufen fiúhoz, akivel tíz éven keresztül próbálkoztak a gyereknemzéssel nem nagy sikerrel, végül mégiscsak összejött, de az emberek sutyorogtak körbe-körbe, hogy ez úgysem igaz, biztos majd más hordja ki és szüli meg a gyereket, és úgy tesznek mintha az övék lenne, fizetnek a béranyának valamit aztán kész. Mikor a tolófájások már komollyá váltak az anyuka kiment a Fő térre ahol egy sátrat állítottak fel arra a célra, hogy bármelyik pletykás némber nyugodtan jöjjön be és a saját szemével győződjön meg, hogy belőle jön ki a kis Frici.

Úgyis lett 1194 karácsony másnapján megszületett Friedrich Hohenstaufen a szicíliai Jesi városában VI. Henrik és Szicília Konstancia német-római császári házaspár gyermeke.

Négy éves alig volt, gyors egymásutánban meghalt mindkét szülője, s azt a két meglehetősen drága játékszert: a Szicíliai és a Német királyságot, ami az ölébe pottyant csak szomorú szemekkel bámulta, egy fakardnak vagy valamilyen más dolognak, amit kapura lehet rúgni jobban örült volna.

Azért annyira nem kellett szomorkodnia, mert bőven voltak körülötte a rokonságban, akik segítettek neki megmosakodni, felöltözni, játszani, imádkozni, eligazodni, tanulni, dolgozni, zenélni, megházasodni, uralkodni, háborúzni, hiszen ismerjük a sváb rokonságot. Mindenkinek volt egy jó szava, egy bölcs tanácsa, hogyan és miként csinálja a dolgokat a kisgyerek. A gondoskodás ilyen mértékű intenzitása eredményezte azt, hogy ő lett korának legnagyobb tudású és legfelvilágosultabb uralkodója.

Stupor Mundi, a világ csodája - emlegették szerényebb képességű kortársai.

II. Frigyes német-római császár hat nyelven beszélt, latinul, szicíliaiul, németül, franciául, görögül, arabul. Szerette a madarakat, főleg a sólymokat, annyira, hogy könyvet írt róluk, ami az ornitológia első tudományos műve.

Sokoldalú, karizmatikus, nagyon szabad személyisége nagy szeretetet és óriási gyűlöletet keltett, igazi mítosszá téve, amelyről számos népszerű legenda született. Nagy műveltségű, az irodalom, a művészetek és a filozófia szerelmese, maga is író és zenész volt, valamint nagy politikus és törvényhozó, a tudomány elkötelezettje, aki egyetemeket alapított és irányított. A matematikus Fibonacci az algebra egy fontos művét - Liber quadratorum - az uralkodónak ajánlotta hálája jeléül, hogy az inspiráló királyi campus-on dolgozhatott.

Uralkodónak és hadvezérnek is kiváló volt, visszaadta a keresztényeknek Jeruzsálem városát a keresztes hadjáratok erőszakos logikájának követése nélkül. Ahelyett, hogy lerohanta volna a várost többszörös túlerőben lévő seregével, tábort vert Jeruzsálem körül és türelmesen kidolgozta a hatalomátvételt, amihez az is hozzátartozott, hogy matek feladványokat küldözgetett al-Kamil szultán tudósainak, hogy abban mérjék össze egymást ki a jobb.

Udvarában vendégül látta a kor legnagyobb keresztény, arab és zsidó értelmiségét, hogy képviseljék azt a három nagy monoteista népet, akik uralkodása alatt, mint még soha, békében és harmóniában éltek.

Unortodox és keményfejű volt mind a politikában és a vallásban, a művészetben és a magánéletben. Nietzsche őt tartotta az első európéer embernek, Dante viszont személyesen szerepeltette az Isteni színjáték hatodik körében, ahol az eretnekek a saját sírjukban égnek el.

Három házasságából 21 gyereke született, arról megoszlanak a vélemények, hogy háremet tartott-e muzulmán barátainak erkölcsét és szokásait átvéve, de hogy a császár kipróbálta a szodómiát fiatal apródjain, azt sohasem tagadta.

Az akkori EU-ban minden ország törvénykönyvében szerepelt a homoszexualitás, mint főbűn, egyet kivéve a melfi alkotmányt, amit II. Frigyes iktatott be. Továbbá ebben az alkotmányban nem zsidóztak és nem muszlimoztak, inkább részletesen kidolgozták a nők és gyermekek védelmének törvényeit.

Az 1200-as évek első felében Palermóból irányították komplett Európát. Kiültek a tengerpartra a pálmafák alá, átbeszélték a dolgokat, ittak egy-két ristrettót, aztán mindenki ment a dolgára, Európa békében működött.

A Frici egész életét Szicíliában élte le nem nagyon vágyott a Vaterland-ba úgy gondolta, ha a sváb intellektus a mediterrán lazasággal találkozik, nagyon könnyen mennek a dolgok - stile swabiano-italiano.

Közel fél évszázadon át uralkodott, jólétet, békét termetve Szicíliának és egész Európának. II. Frigyes német-római császár Szicília és Jeruzsálem királya 1250. december 13.-án az év legrövidebb napján halt meg. A palermói székesegyházban nyugszik márvány szarkofágban, amit minden Baden-Württemberg-ből érkező nyugdíjas turistának egyszer az életben látnia kell.

- * -

Martorana – Chiesa di Santa Maria dell’Ammiraglio - Palermo

Példa a szoció-kulturális szinkretizmusra a nyugati, bizánci és iszlám kultúra kapcsán - bármit is jelentsen ez.