Glozeli kövek

„1924-ben egy francia faluban, Glozelben egyéb leletek mellett olyan írásjeleket találtak kerámialapokon, csontokon, köveken, amelyek nagy mértékben hasonlítanak az ősi magyar írás betűihez. A köveken látható betűk 80%-a azonos a magyar rovásbetűkkel. A hivatalos álláspont szerint a glozeli jelek kora: 1.800 - 2.300 év.” - Friedrich Klára – 2007.

***

„A szarvas agancsa és teste közötti rovás részben kivehető a képen. Jobbról balra haladva az első az „ü” hang jele, amelyet a „z” hang rovásjele követ. A jelsorozat következő elemei számomra kivehetetlenek, de az utolsó jel egyértelműen az „as” hangot jelöli. Még ez a néhány megfejtett rovás, és a szarvas képe is azt valószínűsíti, hogy a rovás jelentése „ŰZ(szarv)AS” azaz „ŰZI A SZARVAST”. Lehet, hogy a rajz készítője és a jelek rovója magyarul beszélő ember volt?” – egy önjelölt archeológus fejtegetései az interneten - 2008.

Taksonyi kövek

„…a bányakavics köbmétere az egyik kerületben két forint negyvenöt, a másikban pedig két forint kilenczvenöt krajczárba kerül.” – ORSZÁGOS HÍRLAP - 1898 – Főszerkesztő: Mikszáth Kálmán

„A Duna-Tisza közi Hátság északi peremén, a Ráckevei Duna és a Duna-Tisza csatorna által határolt területen több mint 50 kavicsbánya működik, melyek együttes felülete több mint 1000 hektár. A felhagyott kavicsbányák összfelülete további 500-600 hektárra tehető. A bányatelekké nyilvánított területek a tavak területének háromszorosára becsülhetők. A bányatelkek területe, illetve az elbányászott területek folyamatosan nőnek, ami jelentős vízgazdálkodási problémákat vet fel.
Az elbányászott térségekben (Kiskunlacháza-Délegyháza-Bugyi-Szalkszentmárton) a bányatavak környezetében a talajvíz süllyedése észlelhető, és észrevehetően csökkentek a belvízi elöntések is. A nagyszámú és nagy kiterjedésű kavicsbánya-tavak negatív hatással vannak a vízmérlegre, mivel a felszínre került talajvíz párolgása nagyobb, mint a természetes növénytakaró párolgása. Ennek következményeként ezek a mesterséges tavak megcsapolják környezetükben a talajvizet. Az új bányatavak nehezítik a belvízelvezető rendszerek működését is.
A talajvíz csökkenés mértékét a kavicsbányák hatását vizsgáló tanulmányok eltérően ítélik meg. Az egyedileg készített hatásvizsgálatok 1-1,5 km-es körzetben 0-10 cm vízszintcsökkenést prognosztizálnak. Ezzel szemben a VITUKI 1995 évben végzett nagytérségi vizsgálata 10-50 cm vízszintcsökkenést jelez. A 10 cm-t meghaladó talajvíz csökkenést mintegy 5 km körzetre becsüli. Azt, hogy kell-e korlátozni a bányanyitásokat, a tanulmány a térség összes vízfelületének növekedésétől, egy kritikus érték elérésétől teszi függővé. Napjainkban a terület elbányászottsága ennél a kritikus értéknél tart. A kavicsbányáknak a térség vízkészletére gyakorolt hatása összetett probléma. A párolgási hiány oldalirányú szivárgásból pótlódik. A talajvíz természetes esése ÉK-DNy-i irányú, így az elpárolgó víz a Duna-Tisza hátság felöl áramló talajvízből pótlódik. A bányatavak felületének növekedésével, az újonnan létesülő tavaknak a Duna-Tisza közi Hátság területére húzódásával várhatóan növekszik a Duna-Tisza közi Hátság felszín alatti vízkészletének a veszélyeztetettsége, tekintettel az aszályos időszakok várható jövőbeni gyakoriságára.
Az említett problémák kezelésére részletes, regionális kitekintésű vizsgálatokra van szükség, melyek alapul szolgálhatnak a további bányanyitások engedélyezésére.” – Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság - 2007

***

„ha egy hektárért adnak 3 milliót, eladom a földem a multinak, azt bányásszon” - taksonyi földtulajdonos - 2009