2-3 dkg élesztőt, másfél deci tejjel és kávéskanál cukorral felfuttatunk.

Helyezzünk egy tálkába fél kiló lisztet, 1 tojást, 1 diónyi zsírt, kevés sót. Öntsük hozzá a felfuttatott élesztőt.

Készítsünk közepesen lágy tésztát, ha szükséges öntsünk hozzá langyos tejet. Jól dolgozzuk el, s ha elkészült, szórjuk meg a tetejét liszttel, meleg helyen kelesszük a kétszeresére.

A tésztát borítsuk egy gyúródeszkára, formázzunk 3-4 cipót és hagyjuk még egy órát letakarva pihenni.

Szerezzünk valahonnan egy vastag fenekű vaslábast és egy vas lemezt, helyezzük a tűzhelyre, előbb a lemezt, majd a lábast.

2 és fél centi magasságig feltöltjük a lábast vízzel, amibe még egy nagy kanál zsírt és  egy kávéskanál sót teszünk. Takarjuk le, s ha felforrt, tegyük takarékra a gázt. (Vagy tegyük vissza a karikát a sparherdra)

A lábas nagyságának megfelelően egy vagy két gombócot tegyünk bele, gondolva arra, hogy 2-3-szorosára fog megnőni a gombóc a gőzben.

Lefedve süssük, sohase emeljük fel a fedőt. A forrástól a víz elgőzölög, a tészta közben nő és sül. Mikor a víz elfogyott a tészta alól, akkor a zsír elkezd sisteregni. Még egy kicsit hagyjuk a lemezen, majd vegyük le a tűzhelyről és állítsuk a hideg konyhakőre. Csak akkor nyissuk fel a fedőt, ha már kezd lehűlni.

A zsírtól és a sótól a tészta alján fél centi vastag ropogós réteg képződik. Ez rabul ejti az embert, és következő alkalommal megpróbál a tészta másik felére is varázsolni egy ilyent. Ne tegyük, mert nem fog sikerülni, ha felemeljük a fedőt és valahogy megfordítjuk a gombócot, összefog rogyni az egész...rossz belegondolni.

Együk bableveshez, vagy inkább együnk mellé bablevest.

-Nancsi néni-