Az Európai Parlament elnöke, Prof. Dr. Hans-Gert Pöttering hozzászólása a magyarországi németek jogfosztásának és kitelepítésének 60. évfordulója alkalmából rendezett budapesti konferencián
Tisztel Elnök Asszony, kedves Kolléganő,
mindenekelőtt szeretném szívből megköszönni a magyarországi németek elűzésének 60. évfordulója alkalmából tartott emlékrendezvényre szóló meghívást. Sajnálom, hogy más irányú kötelezettségeim miatt nem tudok személyesen szólni Önökhöz.
Önök ma azért jöttek össze, hogy a 60 évvel ezelőtti jogtalanság és erőszak áldozataira emlékezzenek – különösen azokra, akik a jogfosztás és elűzés folytán veszítették hazájukat. Ezért köszönetet mondok Önöknek. Semmilyen jogtalanságot nem szabad történelmi besorolással relativizálni és kisebbíteni. Minden egyes áldozatnak joga van arra, hogy elismerjék szenvedését. Ezt parancsolja az emberi méltóság. Akkoriban nagy volt a fájdalom, és számtalan ember szenvedett el igazságtalanságot. Soha nem szabad elfelednünk a sorsukat, mert különben gyengülne az a készségünk, hogy Európában soha többé ne engedjünk meg valami ehhez hasonlót.
Ma az Európai Unió polgáraiként együtt tartozunk az igazság közösségéhez. Ma abban a tudatban élhetünk, hogy a megosztottság leküzdésével és Európa egyesülésével nagyobb politikai ajándékot kaptunk, mint amilyent elődeink nemzedékei valaha is el tudtak volna képzelni. Cselekedeteinknek az a meggyőződés az alapja, hogy minden ember sérthetetlen méltósággal van felruházva. Az emberi méltóságnak mondana ellent, ha lehetővé tennénk a diszkrimináció bármilyen fajtáját az Európai Unióban. És ugyanígy ellentmond az emberi méltóságnak, hogy ölbe tett kézzel és szó nélkül hagyjuk megsérteni az emberi méltóságot és az emberi jogokat az Európai Unión kívül, történjék az bármilyen formában.
A nemzeti, etnikai vagy vallási kisebbségek integrációjának elősegítése az egyik legfontosabb kihívás az Európai Unió számára, és az is marad. Az uniónak tiszteleten, egyenjogúságon és diszkriminációmentességen kell alapulnia. Az Európai Unió a maga 27 tagállamával ma csaknem 500 millió embernek biztosít hazát. A saját hazához való jog az egyik alapvető emberi jog, és egyetlen hatalomnak sem állhat jogában, hogy erőszakkal űzzön el embereket a hazájukból. A haza az, ahol születtünk, ahol biztonságban érezzük magunkat, és ahol békésen élünk együtt sokféleségben. A haza az, ahol otthon vagyunk. Európai politikánknak ma az Otthon, a Haza és Európa hármashangzatára kell orientálódnia.
Az Európai Parlament a jövőben is ki fog állni ezekért a célokért. Nagyon köszönöm Önöknek, kedves magyar parlamentbeli kolléganők és kollégák, az ehhez nyújtott támogatásukat.
A legjobb kívánságokkal és üdvözlettel
Hans-Gert Pöttering
Magyar bocsánatkérés a németek kitelepítéséért
Szili Katalin házelnök bocsánatot kért a németek 60 évvel ezelőtti magyarországi kitelepítéséért a Parlamentben. A Fidesz részéről Németh Zsolt is elítélte a Magyarországon élő németek elűzését, és demokráciaellenes provokációnak nevezte, hogy Szlovákia megerősítette a magyarok kitelepítését is elrendelő Benes-dekrétumokat.
Szili Katalin fontosnak mondta, hogy a megkövető szavak ugyanabban az épületben hangozzanak el, amelyben korábban a kirekesztő törvények születtek. Sebeket begyógyítani csak úgy lehet, ha a rettenetet kibeszélhetjük magunkból, a felelősöket megnevezzük, az áldozatokat pedig megkövetjük - hangsúlyozta.
Arról beszélt, hogy a magyarországi németek jogfosztása, vagyonelkobzása, hazájukból történő elűzése mára már semmiképp nem lehet tabutéma. Utalt rá ugyanakkor, hogy történészek kitartó munkája kellett ahhoz, hogy a magyar történelemnek ezt a fejezetét feldolgozzák.
A konferencián felolvasták az Európai Parlament elnökének Szili Katalinnak írt levelét, melyben Hans-Gert Pöttering azt hangoztatta: a saját hazához való jog az egyik alapvető emberi jog, és egyetlen hatalomnak sem állhat jogában, hogy erőszakkal űzzön el embereket hazájukból. Szili Katalin pénteken találkozott Norbert Lammerttel, a német parlament, a Bundestag elnökével és delegációjával is a Parlamentben.
A kitelepítés a legsúlyosabb emberi jogsértések közé tartozik, amelyeket a magyar politika elítél - hangoztatta Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke pénteken Budapesten, miután megbeszélést folytatott Erika Steinbach-hal, a Német Kitelepítettek Szövetségének elnökével.
Németh Zsolt újságíróknak elmondta, a találkozón szót ejtettek a Benes-dekrétumokról is. Közölte, úgy látja, a dekrétumokat megerősítő szeptemberi szlovák parlamenti határozat a felvidéki magyarságellenes intézkedések sorába illeszkedik és ellentétes az európai normákkal. "Demokráciaellenes provokációnak tekintjük ezt a határozatot" - jelentette ki. Erika Steinbach is azt mondta: a Benes-dekrétumok idejétmúltak, mindig is az emberi jogokat sértették és most is azt teszik.
