A magyarországi svábok kitelepítésének 60. évfordulója alkalmával álljon itt néhány korabeli fénykép, melyeket az elűzött családtagok küldtek az itthon maradottaknak.

Nézzük a képeket és olvassuk a hátoldalukra írt mondatokat.

Az otthontól, a szülőföldtől való kitaszítatás szomorúságán át, a honvágy szülte bánat mellett felsejlik az élni akarás ösztöne.

Sokaknak kellett új hazában egymásba kapaszkodva az életet újra kezdeni és egymásba kapaszkodva befejezni.

	"Ez a mi falunk, ahol vagyunk, ahova azt a kis keresztet rajzoltam, az a mi házunk"
	"Kérlek küldjetek nekünk egy kis petrezselyem magot"
	"Kedves nagyszüleim, ide járok minden nap iskolába"
	"Egy kis emlék a keresztgyereketektől, akit soha de soha többé nem fogtok látni" "A frizurám sokkal szebb mint, ahogy a képen látszik, a fényképész nem fényképezett le szépen"